„Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkal”

Johannes Amos Comenius

Bibliaismeret

János 3.16

2011-11-29 17:45 írta: Norbert Szabo

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Az új felfedezések a Bibliát igazolják

/ Siegfried Horn: "A bibliai régészet XX. század eleji feltárásai" c. könyvéből/

A Bibliakritika fénykorában a századforduló körül a legtöbb tudós élvezettel javítgatta a Biblia szövegét, amit alapjában véve megbízhatatlannak tartott. A Septuaginta [az Ószövetség legrégibb görög fordítása] és más ókori fordítások segítségével, valamint egy kis leleményesség és ügyesség felhasználásával a Biblia szövegét úgy átdolgozták, hogy az eredeti sok esetben felismerhetetlenné vált.

...

A legnagyobb jelentőségű újszövetségi vonatkozású felfedezés az ún. Chester Beatty-papiruszok egyiptomi felfedezése volt, melyek a négy evangélium és az Apostolok cselekedetei részleteit, tovább Pálnak tíz csaknem teljes levelét és Jelenések könyvét tartalmazz k. Ezeket az i.sz. III. évszázad elején írták, és az újszövetségnek olyan szövegét őrizték meg a számunkra, amely száz évvel közelebb áll az eredeti kéziratokhoz, mint ami korábban birtokunkban volt. Tehát az eredetiek és a kéziratok közötti távolság valamivel több, mint száz évre zsugorodott, így nagyon közel jutottunk a közvetlenül az apostolok kezéből kikerült könyvekhez. Ezek a kéziratok is azt erősítették meg, amit a konzervatív tudósok egész idő alatt hittek: semmilyen jelentős változás nem történt a Biblia szövegében az idők folyamán, és a kéziratok közötti eltérések helyesírási, nyelvtani hibák, illetve olyan jellegű hibák, melyeket általában elkövetnek, ha a könyveket kézzel kell másolni évszázadokon át.

Tovább a teljes szöveghez >>>>>

 

Legkedvesebb könyvem

Az én legkedvesebb könyvemet bizonyára mindenki ismeri, legalábbis a fedeléről vagy a gerincéről. Biztosan ott áll minden család könyvespolcán legalább egy példányban. Ez az a könyv, amit a legtöbb nyelvre lefordítottak és legnagyobb példányszámban elterjesztettek a világon - mégis, talán a legkevesebben olvassák. Vajon miért? Mert nem ismerték fel, hogy e könyv kincsestár. A Könyvek könyvéről, a Bibliáról van szó.

/Barati Lilla/

Tovább a teljes cikkhez >>>>>>

 

Az Ószövetség világa 1.

Család, ünnepek. A társadalmi berendezkedés és a jog.

 

Tovább a teljes cikkhez >>>>>>

 

 

Az Ószövetség világa 2.

Városok, kereskedelem, írásbeliség.

 

Tovább a teljes cikkhez >>>>>>

 

 

Helyszínek, régészeti leletek - Ószövetség

Merneptah fáraó "Izráel-sztéléje", amelyet Petrie fedezett fel Thébában 1896-ban, Kr. e. 1229-ből származik, és az egyetlen ránk maradt egyiptomi utalást tartalmazza a zsidó népről mint "Izráel"-ről. Ennek az egyiptomi királyt (Nagy Ramszesz fáraó fiát) dicsőítő éneknek a végén van egy lista népekről és helységekről. A hozzájuk fűzött megjegyzés azt hirdeti, hogy Merneptah megállíthatatlan csapatai ezeket már vagy meghódították, vagy kifosztották. A listán ott látjuk felsorolva a hettiták földjét, magát Kánaánt, a filiszteus Askelónt, az Ajjalon völgye mellett fekvő Gezert, a Palesztina északi csücskében találha­tó Janoámot (Lais-Dán mellett), Izráelt (ami inkább egy faji meghatározás, mintsem egy bizonyos város hely szerinti megjelölése) és a hónak földjét. Ha Merneptah az izráelitákkal még az északi határ környékén is már mint Palesztina bizonyos részeinek birtokosaival ta­lálkozott, akkor világos, hogy a zsidó honfoglalás alapvetően már Kr. e. 1229 előtt befejeződött.

Tovább a teljes cikkhez >>>>>>

 

Helyszínek, régészeti leletek - Újszövetség 1.

Jeruzsálem óvárosa látható a képen, közelebbről a Templom-hegy. A templomot i.sz. 70-ben lerombolták Titusz légiói. Jézust elvetette a zsidóság, mint nép, és teljesült a próféta szava: (Mik. 3.12) "Azért ti miattatok mezővé szántatik a Sion, és kőhalommá lesz Jeruzsálem, a templom hegye pedig erdős heggyé.". A jövendölések szerint Jézusnak akkor kellett eljönnie, amikor a templom még állt. Malak. 3.1-ben ezt olvassuk: "Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.".

Tovább a teljes cikkhez >>>>>>


Helyszínek, régészeti leletek - Újszövetség 2.

A Jordán egyik kanyarulata, ahol - a hagyomány szerint - Jézus megkeresztelkedett. Máté evangéliumában ezt olvassuk: "Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa. János azonban visszatartja őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz énhozzám? Jézus pedig felelvén, mondta néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engedett néki. És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijött a vízből; és ímé az egek megnyilatkoztak néki, és ő látta az Istennek Lelkét alájőni mint egy galambot és őreá szállani." (Mát. 3.13-16.) Jézus a példa a keresztény emberek számára minden tekintetben, így a keresztség tekintetében is. Felelős döntéssel, felnőttként kell, hogy az ember döntsön amellett, hogy az Isten útján kíván járni ezután.

Tovább a teljes cikkhez >>>>>>