„Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkal”

Johannes Amos Comenius

1. ALAPOK

Háttér
Jogszabályi háttér
Az Alkotmány egészségneveléssel kapcsolatos paragrafusai:
a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48.§ (3) bek.
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet
a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására"
A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
az egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete
 a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

Elméleti háttér
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.
Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;
Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkeztetésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.
Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá - vagy éppen hogyan hátráltathatja - az egészség fejlesztését és a tanulást.

1.2. Helyzetkép
Az iskola környezete
Szekszárd csendes, felsővárosi részén, a református templommal szemben található iskolánk. A dombtetőről szép kilátás nyílik a városra. Az intézményünk előtt áthaladó kék túra útvonalán több kirándulóhely könnyen megközelíthető (Szarvas-szurdik, Sötétvölgy), mely lehetőséggel már többször éltünk.
Iskolánk közelében folyik a Séd patak, melyet mind a tanórák keretében, mind a tízórai szünet ideje alatt látogathatunk. Itt egy kisebb nyílt tér áll a gyermekek rendelkezésére, ahol tiszta levegőn, nyugodt, csendes környezetben tölthetik el idejüket. A református templom parkszerűen kialakított kertjét tanórák megtartására, kikapcsolódásra szoktuk használni. Mivel gyakorlatilag a város szélén vagyunk, részesülünk mind a megyeszékhely nyújtotta előnyökben, mind a csendes, falusias környezet áldásaiban. Az itt lakók szívesen együttműködnek velünk. Örömmel látják tanulóinkat, bemutatva kertjeiket, háziállataikat, tájékoztatják őket, válaszolnak feltett kérdéseikre stb.

Az iskola adottságai, működése az egészségnevelés szempontjából
Maga az iskola adottságaival, kis tanulói létszámával (max. 60 fő) családias, nyugodt, de fegyelmezett légkört biztosít az itt tanuló gyermekek számára. Bár az iskola épülete több, mint száz éves, de összkomforttal rendelkezik. Szerencsés módon kollektívánk nemdohányzó és más káros szenvedélyektől is mentes pedagógusokból áll, akik maguk is célul tűzték ki az egészséges életmód megvalósítását, melyet gyakorolnak is. Iskolánk egyik pedagógusa reformszakácskönyvet írt, és előadásokat tart az egészséges táplálkozás témakörében.
Elsődlegesen a tananyag (környezetismeret, biológia, egészségtan, fizika, kémia, irodalom, történelem, ének, rajz, etika) ad lehetőséget a testi-lelki egészség elméleti alapjainak lefektetéséhez. Nagy hangsúlyt fektetünk a preventív ismeretszerzésre, szemléletformálásra, gyakorlati foglalkozásokra, példamutatásra, kísérletekre, bemutatókra. Az egészséges életmód mind a nyolc alapelvét (mozgás, napfény, víz, levegő, pihenés, táplálkozás, lelki nyugalom, mértékletesség) a gyermekek elé tárjuk, hogy maguk is láthassák: nem elég csak egy-egy dolgot kitűzni célul, hanem komplexen kell szemlélnünk életmódunkat. Tanáraink szívesen iktatnak tanóráikba olyan alkalmakat, melyeken közösen készítenek a tanulókkal egészséges ételeket már az alsóbb osztályoktól kezdve, mert ekkor nemcsak a gyakorlati ismeretek mélyülnek tovább, de a társas kapcsolatok is.
Intézményünkben évekkel ezelőtt bevezetésre került a mindennapos testnevelés, melynek keretében reggelente tartásjavító, frissítő gyakorlatokat végeznek a diákok. A tanórai kereten kívül nap népszerűségnek örvendő játékos sportkört tartunk, melynek célja nem a szervezetet túlságosan is igénybe velő sporttevékenység, hanem a mozgás megszerettetése játékos és sokoldalú feladatok segítségével. Minden tanévben szervezünk sportnapot, melynek keretében a vállalkozó szellemű tanulók biciklivel jöhetnek a helyszínre. Sporttevékenységeket szervezünk a Challange Day (máj. 6.) alkalmából is. Minden évszakban családi kirándulást szervezünk, melynek keretében – anyagi lehetőségeinkhez képest – szervezünk buszos vagy gyalogos kirándulásokat szép természeti helyekre helyben vagy a közeli vidékekre. Ezen alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak mind a családokkal való kapcsolattartásra, mind a természetben való kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésére. Éves tanulmányi kirándulásaink hazánk történelmi és természetvédelmi nevezetességeit célozzák meg. Az 1999/2000-es tanév óta minden évben a teljes tanulóifjúsággal járunk erdei iskolába. Egy-egy hetes táborunkat eddig minden alkalommal tájvédelmi körzetben sikerült tartanunk, melyek alkalmával a gyermekek természeti környezetben a tanárokkal és szülőkkel együttmunkálkodva sajátíthatták el az egészséges életmód alapelemeit, végeztek kutatómunkát, kísérleteket, szereztek jártasságot az elsősegélynyújtásban. Az erdei iskola azért is számít szemünkben a tanév „koronájának”, mert az iskolai falain kívül olyan beszélgetésekre, közös játékokra és programokra nyílik alkalmunk, melyek rendkívüli módon erősítik nemcsak a diák-diák, tanár-tanár kapcsolatokat, de a diák-tanár viszony is közelibbé, meghittebbé, bizalmasabbá válik, s ez jótékony módon ellensúlyozza a poroszos iskolarendszerünk által felállított szakadékot a két csoport között.
Feladatunknak tekintjük a meglévő természeti értékek megőrzésére nevelést is, hiszen környezetünk állapota visszahat testi-lelki egészségünk állapotára is, ezért a takarékosságra, megbecsülésre (víz, energia, élelem tekintetében) nevelés az iskola mindennapi életében jelentős szerephez jut.
Valamennyien fontosnak tartjuk az erkölcsi nevelést, és szeretnénk, ha az iskolánkból kikerülő tanulóink teljes értékű, a társadalom számára hasznos emberekké válnának, akik felelősséggel viszonyulnak mind maguk, mind környezetük iránt. Emiatt a szülőkkel is igyekszünk még szorosabb kapcsolatot kiépíteni, együttműködni velük a problémás nevelési feladatok megoldásában. Nagy a különbség a családból hozott életmódbeli sajátosságok valamint az elérendő cél között. Emiatt a családok tájékoztatására is szükség van. Ezért igyekszünk minél több olyan alkalmat szervezni, ahol a szülőkkel való közvetlen kapcsolatot ápolni tudjuk. Több családdal már szoros, gyümölcsöző a kapcsolat, rendszeresen és kölcsönösen jelezzük egymás felé észrevételeinket és adunk segítséget. A gyermekek egészségi állapotát nyomon követve azt állapíthatjuk meg, hogy azok a tanulók, akiknek a szülei is elfogadták az egészség alapelveit, kevesebbet hiányoznak betegség miatt, jobb az állóképességük, elutasítják a szervezetükre káros anyagokat. Sajnos ők vannak kisebbségben. Van bőven tennivalónk a szülők egészség- és környezeti nevelésének terén is.
Tanulóink között éveken keresztül voltak és vannak fogyatékos (erősen csökkentlátó, mozgássérült) gyermekek, így naponkénti élethelyzetekben figyelhettük meg és szükséges esetekben korrigálhattuk a társas érintkezés problémáit.  
Városunk híres borvidéken található, mely miatt sajátságos probléma az alkoholhoz való viszonyulás. Törekvésünk, hogy tanulóink és környezetük körében tevékenységeinkkel szemléletváltozást érjünk el a többi káros szenvedély vonatkozásában is.


1.3. Az egészségnevelés színterei

Tanórán
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk. A tananyaghoz kapcsolódva vizsgálódásokat végzünk a szabadban, a templomkertben, a pataknál, a környéken lakók kertjében. A gyűjtött mintákat megvizsgáljuk egyszerű laboratóriumi módszerekkel és mikroszkóp segítségével, kielemezzük, következtetéseket vonunk le, ok-okozati összefüggéseket keresünk, hatásmechanizmusokat, következményeket tárunk fel. Így élményszerűvé és hitelessé válik, amit tanítunk, mert a tanulók saját maguk győződhetnek meg annak igazságtartalmáról.
Környezet- és technikaórákon ismerkednek a természeti környezet gondozásával, növényeket ültetnek, egészséges ételeket főznek, a gyakorlatban tapasztalhatják meg munkájuk eredményét, örülhetnek az együttes tevékenységnek.
Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti és gyakorlati alapokat szerezzenek, mert így tudnak átgondoltan küzdeni a környezet és ezzel együtt saját egészségük megóvásáért.

Tanórán kívül
A tanév során minden évben egy hetet erdei iskolában töltünk. Gyógynövényeket gyűjtünk és dolgozunk fel, valamint ismerkedünk felhasználási lehetőségeikkel. Vizsgálódásokat folytatunk élettelen környezet, környezetvédelem témakörben. Beszélgetések keretében bővíthetik ismereteiket az egészséges életmód nyolc alapelvét (víz, friss levegő, táplálkozás, mozgás, pihenés, napfény, lelki nyugalom, mértékletesség) illetően. Összefüggéseket keresünk a környezet szennyezettsége és az élőlények, köztük az ember (mint forrás és ugyanakkor áldozat is egyben) egészségi állapota között. Összegyűjtjük a szemetet, és a gyerekek az erdei iskola ideje alatt gyakorlatban megismerhetik a szelektív hulladékgyűjtés folyamatát, képet kapnak annak jelentőségéről. Megtapasztalhatják a közös munka szépségét, eredményességét. Az itt folyó munka, mely speciális órarend szerint folyik, a tanév szerves része. Az erdei iskola programtervezete a tanulók közreműködésével készül el.
A gyermekeket olyan versenyeken indítjuk, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat (pl. Curie és Kaán Károly környezetismereti és környezetvédelmi verseny). Részt veszünk különböző irodalmi és képzőművészeti pályázatokon, melyekre a gyermekek valós környezeti és egészségügyi problémát feldolgozva készülnek. Előadásokat hallgatunk meg tanulóinkkal a Művelődési Ház szervezésében, de magunk is hívunk meg előadókat az ország területéről, pl. a Wycliff Bibliafordító Társaság munkatársait, ill. Magyarországon élő afrikai ismerősünket, akik bemutatják és elmondják a távoli kontinensek környezeti és egészségügyi problémáit, a fejlesztési lehetőségeket e témakörben. Meggyőződésünk, hogy ezek az előadások és beszélgetések, melyek személyes élményeken keresztül tárják fel diákjaink számára a magyarországi átlagos életszínvonaltól messze elmaradt területek problémáit, nemcsak a tanulók ismereteit bővítik, de fejlesztik szociális érzékenységüket, valamint elősegítik saját kiváltságos helyzetük felismerését és megbecsülését is.
Többször szerveztünk gyűjtést a nehéz sorsú családok számára, így a gyermekek maguk is a segítségadás részesei lehetnek. Megtanulják, hogy megunt, kinőtt ruháink használhatók még, és nem a szemétben a helyük.
Az évszakonként megrendezett családi kirándulások alkalmával a természet szeretetére nevelünk élményszinten is, bevonva a családok többi tagját, ezzel erősítve a köztük levő kapcsolatokat.

1.4. Erőforrásaink
Egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben egészségnevelési munkánk erőforrása is.

A. Személyi erőforrások
Iskolán belüli együttműködés
A pedagógusok feladata: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció. Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészséges életmódhoz való hozzáállásával, magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.
A technikai dolgozók feladata: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei nevelési programunknak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók és pedagógusok aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. A szabadidő-szervező feladata a pedagógusok munkájával összhangban, hogy a tanulók szabadidejének egészségvédelmi szempontból is hasznos, tartalmas megszervezésével hozzájáruljon a tanultak rögzítéséhez, aktív egészséges életmódbeli szemlélet kialakításához.
Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon saját és társai egészségére, testi épségére. Ebben kiemelt szerepe van az egészség védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. A diákok a testi-lelki egészséggel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van az egészséges életmódra törekvés szemlélet kialakításában a tanórai együtt főzéseknek, a családi kirándulásoknak, az erdei iskolának, a lehetőség szerinti nyári táboroknak.
Iskolán kívüli együttműködés
A szülők feladata a programok segítése, együttműködés gyermekeik egészséges életmódra, környezetvédelemre való késztetésében. Nélkülük munkánk nem lehet eredményes.
Az iskola szomszédságában lakók azzal, hogy szívesen látják tanulóinkat kertjükben, nagyon sokat segítenek a háztáji ismeretek élményszerűvé tételében, a gyakorlatban való ismeretszerzés megvalósításában.
A tanórai és a tanórán kívüli egészségnevelő programot színesebbé, tartalmasabbá teszi a különböző egészségünkre valamilyen módon befolyással bíró intézmények meglátogatása.
A tanári kar személyes ismeretségi körében több olyan személy van, aki más kontinensekről hoz élő és illusztrált beszámolót, videofelvételt, melyek mindannyiunk ismeretanyagát bővítik. A jövőben is számítunk együttműködésükre, mely felrázó erővel bír az elkényelmesedett civilizációjú felnőttre, gyermekre egyaránt. Szeretnénk, ha az ilyen kuriózummal bíró beszámolókra minél több szülőt és környékbelit mozgósíthatnánk, hogy környezeti tevékenységünk szélesebb körben is kiterjedhessen.

B. Külső kapcsolatrendszerünk

C. Anyagi erőforrásaink

Intézményünk pénzügyi gazdálkodásának alapja az állami tanulói létszám után fizetett normatíva. Ezen túlmenően a helyi önkormányzat is segíti munkánkat a vele kötött közoktatási megállapodás értelmében. Rendszeresen készítünk pályázatokat, melyek hozzájárulnak céljaink megvalósításához. Végül elfogadunk önkéntes adományokat magánszemélyektől és és cégektől, akik munkánkkal egyetértenek és azt támogatni kívánják.



2. ALAPELVEK, CÉLOK


2.1. Egészségnevelő munkánk alapelvei
Egészséges emberek nélkül beteg a társadalom is. Amikor egy intézmény egészségnevelési munkát végez, saját jövőjét is építi.
Meggyőződésünk, hogy az emberi személyiség különböző területei (fizikum, intellektus, érzelemvilág és erkölcsiség) oszthatatlan egységet alkotnak, ezért szükségszerűen kudarcot vall minden olyan koncepció, mely a nevelést – így az egészségnevelést is – nem terjeszti ki a személyiségnek e teljességére. Elvünk, hogy a diákok egészségének formálását ezen területek mindegyikén végezzük.
A nevelés nem lehet automatikus: az emberi személyiség olyannyira bonyolult és összetett dolog, oly sok összetevője van, oly sok minden hat rá, hogy ennek teljes felügyelete nem tartozhat emberi hatáskörbe. Mint pedagógusnak tudomásul kell vennünk, hogy a társadalom hatástömege között mi egy vagyunk, s tevékenységünkkel legfeljebb jó irányba terelgethetjük a ránk bízott gyermekeket.
Mind a fizikum, mind az érzelmi, mind az értelmi, mind az erkölcsi nevelésnél nagyon fontos, hogy az elméleti megalapozás stabil legyen, mert ez fog kellő kitartást adni ahhoz, hogy a célok megvalósításáért az iskolánkból kikerülő tanulóink akkor is időt, energiát, pénzt stb. áldozzanak, amikor ez tőlük áldozatot kíván. Nem elég azonban ez értelmi meggyőzés: ha nem járulunk hozzá jó szokások kialakításához, munkánk hiábavaló volt, hiszen az egészség területén is igaz, hogy csak a megvalósított tevékenységek hoznak eredményt.
Mint az a nevelés összességére jellemző, így az egészségfejlesztés területén is messzemenően tekintetbe kell vennünk a személyiség egyedi korlátait. Nem várhatjuk el mindenkitől ugyanazt az érdeklődést és ügyességet. Észre kell azonban vennünk és bátorítanunk is kell azonban minden személyes előrelépést, akármilyen területről legyen is szó.
Egészségvédelmi munkánk során elsődleges szempontnak tekintjük a diákok motiválását. Ha nem sikerül tanulóink érdeklődését felkelteni és akaratukat megnyerni, minden erőfeszítésünk hiábavaló lesz, hiszen mihelyst kikerülnek az iskolai tekintély alól, azonnal el fogják hagyni az itt tapasztalt gyakorlatot. Sőt, rosszabb esetben az egész kérdés felé közömbösséggel, sőt ellenszenvvel fognak fordulni. Így tehát diákjaink szemléletét kívánjuk alakítani saját egészségük hosszútávú megtartása érdekében.
A nevelésben a legfontosabb hatás a példa. Amennyiben pedagógusaink nem járnak teljes mértékben aszerint, amit tanítanak, hitelüket veszítik. Különösen fontos ez akkor, amikor ma viszonylag kevés magyar családról mondható el, hogy olyan példát adnak gyermekeiknek, amelyek valóban segítik az egészséges élet alapelveinek lefektetését. Ily módon sajnos nagyon sok diáknak az iskola lesz az egyetlen hely, ahol jó példát láthat.
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része.

2.2. Jövőképünk

Szeretnénk, hogy amikor diákjaink a 8. osztály végén eltávoznak iskolánkból,
legyenek tisztában fizikai felépítésük legfontosabb ismereteivel, testi egészségük megőrzésének feltételeivel, legyen saját tapasztalatuk ezek alkalmazásában
tudják, hogy értékük – mint bármely embertársuké – nem személyes adottságaikban, képességükben vagy teljesítményükben rejlik, hanem emberi lényükben
ismerjék az ‘úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, ha mások bánjanak veled’-elvvel, legyenek lelkiismeretileg érzékeny, segítőkész személyiségek
legyen reális képük saját személyes fizikai, intellektuális, érzelmi és jellembeli adottságaikról és képességeikről
legyenek tisztában az erkölcsi jellem személyiségformáló hatásával és emberi természetük hajlamaival.

2.3. Általános célok, értékek az egészségnevelés és egészségfejlesztés terén
Általános
a személyiség komplexitásának megértetése
preventív szemlélet kialakítása a tünetkezeléses attitűddel szemben
igény kialakítása a tanulók fizikai és pszichés egészségének, egészséges környezetének megőrzése iránt
a környezet leggyakoribb, testi-lelki egészséget, épséget veszélyeztető tényezőinek megismertetése
a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére való felkészítés
támogatást nyújtani a tanulóknak – különösen a serdülőknek – a káros, függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében
gyakorlati segítségadás, elérhetőség
pozitív példa adása pedagógusaink részéről
az iskoláskor természetes nyitottságának és utánzási sajátosságának felhasználásával a tanulók bevonása az elméleti ismeretek gyakorlati megvalósításába

Fizikai
alapismeretek a természetről, az élet feltételeiről
alapismeretek az emberi test felépítéséről és működéséről, egészségségét veszélyeztető legfontosabb tényezőkről
olyan fizikai környezet kiralakítása, amely a tanulók egészségét nem rombolja, hanem lehetőség szerint fejleszti
jó szokások kialakítása a fizikai egészség megőrzése szempontjából
a figyelem felhívása a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására)
gyógynövényismeret, alapvető házi gyógymódok biztonságos elsajátítása
a biblia preventív egészségügyi normáinak megismertetése
felkészítés az önálló és biztonságos gyalogos és biciklis közlekedésre

Érzelmi
olyan barátságos és fegyelmezett légkör kialakítása és fenntartása, mely biztosítja a tanulók kiegyensúlyozott érzelmi fejlődését
jó szokások kialakítása az érzelmi egészség megőrzése szempontjából
a családi életre, a felelős párkapcsolatra való felkészítés
a kiegyensúlyozott társas kapcsolat alapszabályainak megismertetése (megbocsátás, figyelmeztetés, feddés)
a biblia preventív, az egyéni és közösségi életet szabályozó normáinak megismertetése
az érzelmek természetének megismertetése, az érzelmek értelmi kontroll alatt tartásának fontossága

Intellektuális
olyan légkör kialakítása és fenntartása, mely biztosítja a tanulók kiegyensúlyozott és elmélyült akadémiai munkáját
jó szokások kialakítása a mentális egészség megőrzése szempontjából
személyiségtipológia: a legfontosabb típusok bemutatása annak céljából, hogy megértsék: mindannyian különbözőek vagyunk
a helyes döntéshozás alapelveinek elsajátíttatása
a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás
a biblia preventív, az egyéni és közösségi életet szabályozó normáinak megismertetése
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát
ok–okozati összefüggések felismerése
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése
globális összefüggések megértése

Jellembeli
jó szokások kialakítása a jellem rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése szempontjából
alapvető konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása
elfogadó, segítőkész magatartás fejlesztése a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt
a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
tolerancia kialakítása



3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK
TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK



3.1. Az egyes tantárgyak kiemelt egészségnevelési lehetőségei – a teljesség igénye nélkül
Testnevelés
fedezzék fel a mozgás örömét
legyenek tisztában azzal, hogy a testedzés az egész személyiségre átformáló hatással lehet
a tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket
legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek
sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajítás, gólyalábazás, zsákban futás)
tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását
a nyolc év folyamán tanuljanak meg úszni
igényeljék a rendszeres testmozgást
Magyar nyelv és irodalom
a tananyagban kiváló lehetőség nyílik az egyén belső világának, problémáinak, sajátosságainak vizsgálatára
sok-sok példát láthatunk arra, milyen tényezők befolyásolják a döntéseket, és ezek milyen következményekkel járnak az egyénre és a közösségre
vizsgálhatjuk a művekben előfordul társas kapcsolati – pozitív és negatív – események következményeit
fejleszthetjük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
fejlesztjük a tanulók kommunikációs készségét a jobb önkifejezés ill. társas kapcsolatok elérése érdekében
nyelvi pontosság és igényesség fejlesztése a jobb önkifejezés ill. társas kapcsolatok elérése érdekében
Történelem
a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam, és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
a magyar és világtörténelmi események okainak és következményeinek feltárása, különös tekintettel a személyes vonatkozásokra; a következmények levonása
Idegen nyelv
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok problémáit
alakuljon ki és fejlődjön bennük a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
az idegen nyelvi kommunikációképesség fejlesztése, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
megismerkedhetnek a célnyelv kultúrájának konyhájával, néhány egyszerű és egészséges étel elkészítése
Matematika, fizika
logikus gondolkodásra, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
a problémamegoldó készség fejlesztése életből vett példákon keresztül
alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás
váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok gyűjtésére, kiválogatására és feldolgozására
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni
legyenek képesek reális becslésekre
tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni
Földrajz
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit
ismerjék meg a világ globális problémáit
lássák meg a fogyasztói társadalom emberre és környezetére visszaható tevékenységének hatását
ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit
Biológia
ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód


Egészségtan
ismerjék meg az egészséget veszélyeztető legfontosabb környezeti és társadalmi elemeket, azok hatását és a védelmi lehetőségeket
tudjanak ok-okozati következtetéseket levonni a környezet és az egészség kapcsolatában
a tanult környezeti és egészségügyi problémák kezelési lehetőségeit ismerjék meg, és lehetőség szerint gyakorolják is
Kémia
a tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
ismerjék a háztartásban leggyakrabban használt anyagok hatását, a velük való bánásmód szabályait
törekedjenek egészségvédő magatartás kialakítására
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére
értsék meg a különböző technológiák hatását életükre és környezetükre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait
Ének-zene
a tanulók ismerjék meg a komolyzene személyiségfejlesztő pozitív hatását
tapasztalják a zene közösségépítő, közösségteremtő szerepét
tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
Etika
lássák meg, hogy a személyiség egésze elválaszthatatlan mind az életmódbeli, mind a lelki tényezőktől
a tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák
mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk
alakítsuk ki bennük azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek
alakuljon ki bennük személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban
fejlődjön, szilárduljon meg bennük a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért
ismerjék meg a bibliai elvek, normák életet átformáló, közösségépítő szerepét
Rajz és vizuális kultúra
a tanulók ismerjék meg a művészi alkotás és a giccs fogalmát, alakuljon esztétikai értékítéletük
ismerjék a természetes alapanyagok használatát
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti és egészségnevelési szempontoknak megfelelően elemezni
legyenek képesek alkotásokat létrehozni az egészségnevelési témaköröknek megfelelően
ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését
tudjanak példákat mondani a környezet és egészségvédelmi szempontok szerinti formatervezésre
Mozgókép és médiaismeret
a tanulók ismerjék meg és fel az őket befolyásoló médiatípusok hatásmechanizmusát
tudják elutasítani a rájuk "erőltetett" káros termékeket
környezetük figyelmét is fel tudják hívni a médiaszennyezés potenciális lehetőségeire, azok rövid és hosszú távú hatására.
Tánc és dráma
legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével
Osztályfőnöki óra
Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az egészségnevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szakmai hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört az egészséges életmódhoz való pozitív viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.
A környezet megóvására, szépítésére, otthonosabbá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretet megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes tantárgyakat.
Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

3.2. Tanórán kívüli lehetőségek
A tanulók környezeti és egészségtani ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapoznunk, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.
A választott programok és az alkalmazott módszerek
fejlesszék a tanuló szociális képességeit
adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére
rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket
szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre
alakítsanak ki kritikus gondolkodást
fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)
ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására
alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat
neveljenek az értékőrző hagyományok tiszteletére
mutassanak követendő mintákat
ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem kizsákmányolja azt.
Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl. gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök ( biológia) munkájába is beépítjük az egészségnevelést.
Elsősegélynyújtó: lehetőség szerint orvos segítségével valósítjuk meg az elsősegélynyújtás tanítását, vetélkedőt szervezünk, melybe be lehet vonni más iskolákat is.
Tanulói pályázatok – A tanulók egy-egy egészségvédelmi probléma, témakör önálló kutatására, feldolgozására való aktivizálása. A tanulók motiválása történhet a munkák kiírásával, a legjobb pályaművek díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, térbeli alkotás, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.
Tábor – Kapcsolatban állunk olyan intézményekkel, melyek a nyár folyamám életmód és sporttábort szerveznek és tanulóinknak kedvezményes részvételi lehetőséget biztosítanak.
A környezet- és egészségvédelem jeles napjai­ – A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.
Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesíthetünk külön polcot a környezeti és egészségvédelmi témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak.
Média­ – Fontos, hogy az iskola egészségvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért szoros kapcsolatot tartunk a helyi médiával, és gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.
Tanösvény­: az iskolakertben, vagy környékén kialakíthatunk tanösvényt, már meglévő illetve általunk ültetett növények meghatározásával és rövid ismertetők készítésével
Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.
Vetélkedők, tanulmányi versenyek­ Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.
5–6. évf.    Kaán Károly Természet- és Környezetism. Országos Verseny
7–8. évf.    Herman Ottó Országos Biológia Verseny
5.-8. évf.    Balogh János Országos Környezet –Egészségvédelmi Csapatverseny
Levegőszennyeződés-mérő program –  (Savas eső mérése, zuzmótérképezés)
Tanulói csoportok végezhetik a megfigyeléseket, illetve azok regisztrálását. Az eredmények összesítése, ábrázolása különböző matematikai módszerekkel történhet. A kikövetkeztetett kiváltó okok és környezet-egészségügyi hatások hozzáírásával komoly pályázati vagy kiállítási anyag lehet az eredmény.
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Lehetőség szerint tanulói riport készítése a vásárlói szokásokról, a reklámok és a fogyasztás összefüggéséről stb. A felügyelőségek vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség-vizsgálat).A helyi önkormányzattal és természetvédő szervekkel együttműködve felderítjük az illegális szemétlerakó helyeket azok felszámolása céljából.
Művészeti csoportok, ünnepségek – Évente két alkalommal a karácsonyi és az évvégi bankett keretében a gyermekek komoly lelki tanulsággal szolgáló darabokat adnak elő, mely mind rájuk és társaikra, mind a jelenlévő szülőkre pozitív hatással van.
Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, mozgássor-bemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük.
Napközis szabadidős foglakozások –  séta a környéken, termések, gyógynövények gyűjtése
Sportkör – egészséges testmozgás, vetélkedők stb.
Látogatások – állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, szennyvíztisztító telepen,. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.
Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is. A művelődési központtal együttműködve szakemberek előadása meghatározott környezet-egészségvédelmi témában.  
Szülői értekezletek – utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.
Szülői fórum –  Témák  lehetnek: Egészséges táplálkozás és életmód, drog-prevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem, családvédelem.
Ételbemutató –  szakácskönyvíró pedagógusunk előadása és egészséges ételek kóstolója a szülők és más iskolákból meghívott pedagógusok számára kiváló kapcsolattartási lehetőség.


4. MÓDSZEREK



4.1. Szempontok a módszerek kiválasztához
alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz
vonjanak be minél több tanulót
nyújtsanak sok élményt a tanulónak
a tanulók teljes személyiségére hassanak
a személyes megtapasztaláson alapuljanak
a tanulókat lehetőség szerint minél többféle kontextusban ragadják meg (pl. iskolai és osztályközösség, család stb)
a természetben szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen
alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófa-pedagógiát
a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez
együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)
alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére
legyen bennük sok játékos elem

4.2. Módszerek
Játékok
Szituációs
Memóriafejlesztő
Kombinációs
Érzékelést fejlesztő
Ráhangolást segítő
Bizalomerősítő
Kapcsolatteremtést segítő
Drámapedagógia
Modellezés
Hatásvizsgálatok
Rendszermodellezés
Előrejelző
Riport módszer
Kérdőíves felmérés
Direkt riportok
Fotóriport
Projektmódszer
Analízis – akció projektek
Aktív, kreatív munka
Szelektív hulladékgyűjtés
Rend- és tisztasági verseny
Művészeti kifejezés
Vizuális művészet az egészségnevelésben
Irodalmi alkotások
Zeneművészet
Fotóművészet
Táncművészet
Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése
A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
Egyéni beszélgetések


5. TANESZKÖZÖK



A tantestület által választott és a tanórákon alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek és egyéb taneszközök. Ezeken túlmenően:
Egészségvédelmi vizsgálódásokhoz:
Víz, levegő-és talajvizsgáló készlet, mérőhenger, Petri- csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, preparátum-szett, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux
Elsősegélykészlet alapvető anyag:
10 öntapadó sebtapasz, sebtapasztekercs,3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötözőkendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz
Tablók: a dohányzás és az alkohol káros hatásai
Videokazetták: “Mielőtt”drogprevenciós oktatóprogram, Nincs második esély, AIDS- teszt.
Könyvek: Biológiai diáklexikon, Beszéljünk erről, Döntő bizonyíték, Emberi test, Biológia és egészségtan, Az elsősegély kézikönyve, Gyógyító növények, Az allergia okai és megelőzése, kezelése, Életmódváltoztatás napról napra, Fiatalok az  élet küszöbén
CD: Döntő bizonyíték


6. ISKOLAI KÖRNYEZET



Iskolánk környezeti tényezői és az azzal kapcsolatos tennivalók
A tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása.
Az osztálytermek rendszeres és megfelelő szellőztetéséről az osztályban tanító pedagógus gondoskodik.
Zöld növények (ezeket techniakórák keretében a gyermekekkel ültetjük át) és a tanulók által készített esztétikus képek díszítik iskolánk termeit, folyosóit.
Intézményünket anyag- és energiatakarékos, környezetbarát módon igyekszünk működtetni.
Személyes példaadással ösztönözzük tanulóinkat, hogy gyalogosan ill. kerékpárral közlekedjenek.
A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére lépéseket teszünk.
Pedagógusok példamutatása és a technikai dolgozók erre való ösztönzése.
A tanulók egészségét, képességeit figyelembevevő ülésrend kialakítása.
Intézményünkbe nem engedünk be tanulóink egészséges személyiségfejlődését károsan befolyásoló reklámokat, tevékenységeket, sőt azokat intézményünk közeléből is igyekszünk kizárni.


7. KOMMUNIKÁCIÓ


Belső kapcsolatok
Pedagógusainkkal kéthetente – amennyiben szükséges, hetente – tartunk értekezletet, melyeken megvitatjuk ill. ismertetjük az előttünk álló programokat és feladatokat.
Külső kapcsolatok
Legfontosabb kommunikációs feladatunknak a szülőkkel való kapcsolat fenntartását és erősítését tartjuk, s ennek formái a következők: évente kétszer – november és március tájékán – féléves értékelésre hívjuk őket azután, hogy gyermekeikkel négyszemközt megbeszéltük az elmúlt időszak fejlődését és a közvetlenül előttünk álló feladatokat. Szintén a személyes kapcsolatteremtés eszközeiként kívánnak szolgálni az évszakonkénti családi kirándulások, és a karácsonyi ill. tanévzáró bankett, valamint az éves tanulmányi kirándulás és az erdei iskola, melyek nyitottat szülők, testvérek, egyéb családtagok számára is. A személyes találkozásokon túlmenően az igény függvényében írunk – hírlevélszerű – szülői levelet. Ezek a tájékoztatást és a visszajelzést is szolgálják. Rövidebb tudnivalókat a tanulók ellenőrzőjébe jegyzünk be. Az iskola bejáratánál található hirdetőtáblán is kifüggesztjük a legfontosabb iskola által szervezett ill. támogatott programokat.
Más külső szervekkel levélben – postai és elektronikus –, telefonon és személyesen tartjuk a kapcsolatot az igény függvényében.



8. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS



Egészségvédelmi programunk minőségét évente kétszer, a féléves szakmai értékelés és önértékelés keretében végezzük el a következő szempontok alapján:

Pedagógus
rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, melyek egészségnevelési céljaink megvalósulását szolgálják?
képességeinek, képzettségének megfelelően vett-e részt a munkában?
mely pontokon tudott volna jobb teljesítményt nyújtani?
egységben működött-e a tantestület?
Tevékenység
segítette-e a tanulói kíváncsiság megőrzését?
fenntartotta, ill. megerősítette-e a tanulói aktivitást?
fejlesztette-e a beslő motivációs bázist?
segítette-e az általános és különleges adottságok felismerését és fejlesztését?
adott-e lehetőséget a tanulónak saját véleményének megfogalmazására?
sikerült-e fenntartani ez egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?
sokoldaú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget biztosított-e a tanulók számára?
adott-e alkalmat az önálló elemzésre, szabály, sejtés megfogalmazására?
biztosított-e olyan lehetőséget, hogy a tananyag természetes valóságában tanulmányozható legyen és élményt nyújtson?
segítette-e a rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását?

Minőségbiztosítási módszereink
Mivel kollektívánk kis létszámú és baráti, bensőséges, bizalmi kapcsolatok állnak fenn, minőségbiztosításunk is ezekre épít.
tanári önértékelés
látogató igazgató/-helyettes / megbízott értékelése
egyéb kollégák észrevétele
személyes beszélgetésekben megismert külső (tanulói és a szülői stb.) vélemények


9. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS



Mivel – szerencsés módon – a kollektívánk minden tagja személyesen érdekelt az egészségvédelemben, mindegyikünk nyitott szemmel keresi azokat az alkalmakat, aminek segítségével többet megtudhatunk e témában pl. előadások, előadássorozatok, táborok, egyéb rendezvények stb. Ezeken kívül rendszeresen megosztjuk bevált reformreceptjeinket, sőt kóstolót is hozunk egymásnak. Ezek az alulról jövő kezdeményezések pedagógusaink egészségvédelmi továbbképzésének legerősebb bázisa.
Ezeken kívül erkölcsileg – és ha tehetjük, anyagilag is – támogatunk minden olyan helyi, megyei, területi vagy országos konferencián, rendezvényen, akkreditált továbbképzésen való részvételt, mely tanáraink egyéni és szakmai továbbképzését elősegíti. Különösen élő kapcsolatban vagyunk a helyi művelődési házzal, melynek rendezvényeinek rendszeres résztvevői kollektívánk tagjai, valamint az Oltalom Alapítvánnyal, melynek könyvei, kazettái közkézen forognak tanáraik körében, és munkatársaik előadásait, ételbemutatóit, szabadegyetemi alkalmait rendszeresen látogatjuk ill. ismerőseink körében népszerűsítjük.