„Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkal”

Johannes Amos Comenius

Fejlesztő program

A sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos, hallási fogyatékos(nagyothalló), beszédfogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók speciális fejlesztéséhez


„Ha a gyermek együtt él a megértéssel,
megtanulja a türelmet.
Ha a gyermek együtt él a buzdítással,
Megtanulja a magabiztosságot.
Ha a gyermek együtt él a dicsérettel,
megtanulja mások megbecsülését.”
(Dorothy L. Nolton)


1. Bevezető
Helyi programunk az SNI tanulók különleges gondozásának jogforrásai alapján került kidolgozásra:
-1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról-Ktv. 30. §, 121. §, 28, 29.)
-2/2005.(III.1.) OM Reendelet 2. sz. mellékletének 1.3.3. pontja
-A többször módosított 11/ 1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.
-A többször módosított 14/119. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról

2.  A fejlesztés fogalmának meghatározása
A habilitációs, rehabilitációs feladatunkat olyan széles körűen értelmezzük, mely az egész intézmény működését áthatja, és mindezt megjelenítjük a sajátos nevelési igényű gyermeknél, a fejlődési zavar által módosult személyiség összetevők korrigálásában, kompenzálásában a teljes nevelési, fejlesztési rendszerünk mozgósításával, összehangolásával. Ezen pedagógiai munkánkat a gyermek meglévő pozitív értékeire építjük.
3. Helyzetkép
Tanulóinkat a Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján soroljuk be különböző csoportokba.
Iskolánkban teljes integráció valósul meg, mert a sajátos nevelési igényű tanulók a saját évfolyamukon tanulnak, a saját osztályközösségükben, melyek kis létszámúak, maximum 15 fősek. Ilyen létszámfeltételek mellett sokkal több idő és lehetőség jut a differenciált tanulásszervezési formákra, a differenciált követelményadásra, és a differenciált értékelésre. Egyéni feladatadással, hosszabb időfaktorral, több és egyénre szabott magyarázattal hozzájárulhat a tanár/tanító is a megfelelő fejlődéshez.
Rehabilitációs csoportjaink száma évről évre a szükségletek arányában változik. A csoportok összetételét a sajátos nevelési igény típusa, illetve az életkor szerint határozzuk meg. Az egyes csoportjaink létszáma maximum 4 fő.
Fontosnak tartjuk a tanárok elfogadható attitűdjét, mert ez a kortársak toleranciáját is nagymértékben növeli. Ez lényeges eleme a kívánt szocializációs folyamatnak. Munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való kooperatív együttműködés kialakítására, mivel a szülői háttérnek nagy hatása van a gyerekek pszichés fejlődésére. Heti két órában Alapozó terápiás mozgásfejlesztés folyik.
A nevelés-oktatás tárgyi feltételei megfelelőek. Tanári és tanulói szemléltető eszközökkel való ellátottsága jó, az általános iskolai szakszertárak eszközkészlete is bármikor használható.
Az iskola valamennyi rendezvényén – kulturális, egészségügyi, sport – a tanórán kívüli tevékenységeken részt vesznek a sajátos nevelési igénylő tanulók.
Iskolánk a pszichés fejlődés zavara következtében sajátos nevelési igényűvé váló tanulók oktatását vállalja fel.
A sajátos nevelési igényű tanulók jellemzői:
Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosságból eredően a sajátos nevelést igénylő tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:
- a sérült funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében,
- a különböző pszichikus funkciók sérülése tanulónként más-más mértékű lehet (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi akarati élet, viselkedés, magatartás stb.),
- a fejlődés ütemében és dinamikájában,
- a fejlesztés várható eredményességében.

4. Alapelvek
A pedagógiai programunkban általánosan meghatározott alapelvek, célkitűzések a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek.
A gyerekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges.
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Szem előtt tartjuk a komplexitás, az integrációs, és a terápiás szempontokat. Mindezeket alapul véve állítjuk össze az egyénre szabott fejlesztést.

5. Általános célok
-A pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
-A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
-A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
- Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
-A fejlődési zavarból eredő hátrányok csökkentése.
- A másodlagos neurotizáció megelőzése.
- A tanulási folyamatban való részvételre való alkalmasság kialakítása, fejlesztése.

6.  A fejlesztő tevékenység területei
A tanuláshoz elengedhetetlenül fontos pszichikus funkciók fejlesztése, esetleg kialakítása:
- Koordinált mozgás
- Pontos és differenciált vizuális észlelés
- A hallott információk pontos észlelése és differenciálása
- A látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása – a keresztcsatornák összekapcsolása
- Rövid idejű vizuális és verbális emlékezet
- Figyelem.

- Fejlesztendő pszichikus funkciók: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi élet, akarati élet, szociabilitás, cselekvés, viselkedés, magatartás.
- Fejlesztendő gondolkodási műveletek: összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás, csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, általánosítás, absztrakció, analízis, szintézis, analógia, ítéletalkotás, következtetés, variálás, kombinálás.
- Fejlesztendő gondolkodásfajták: perceptív, cselekvéses, fogalomalkotó, kauzális, logikus, algoritmizált, analógiás, problémamegoldó, taktikai, kreatív, heurisztikus, kritikai, alternatív stb.
- Fejlesztendő készségek és képességek: a készségek és képességek a tudás legstabilabb elemei, amelyek révén az ember tevékeny megismerő és feladatvégző, együttműködésre képes személyiséggé válik. Az alapvető kultúrtechnikák teszik lehetővé, hogy a gyermek az iskoláztatás ideje alatt és után ismereteket szerezzen, és ezekkel élni tudjon.

7.  A fejlesztés tartalma
A pszichés funkciójában sérült gyermekek programja

1.  A pszichés funkciójában sérült gyermek fejlesztésének alapvető célja:
   A gyermekek személyiségfejlődésének elérése olyan módon, hogy minél boldogabb, egészségesebb és erkölcsösebb emberekké válhassanak.
    Pozitív énkép kialakítása.
   A tanulói képességeket meghatározó pszichikus funkciók célzott fejlesztése.
   Tanulási zavarok prevenciója.
   A részképesség zavarok megszüntetése vagy csökkentése, a figyelem-, viselkedés-, és tanulási zavarok megszüntetése.
Korrekció, kompenzáció.
   A gyerekek ismereteinek bővítése, iskolai előmenetelük biztosítása.
   Hátránycsökkentés (a tanulási folyamatban tartós és súlyos sérültség).
Esélyegyenlőség biztosítása.

Feladat:
   Részképesség-zavarok felismerése, szűrése.
   Oki hátteret feltáró diagnosztika.
   Komplex, egyénre szabott fejlesztő program.


2. Pszichés fejlődési zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
    akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei:

   A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók a különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli.
   A tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget.
   Kialakulatlan részképesség esetén az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, felmentési lehetőségeket.
   A rehabilitációs időkeretek rugalmasságát fenn kell tartani.
   A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás.


Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai:
A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől.
A NAT követelményeinek 2003. évi módosítása megengedi a követelmények időben elnyújtott teljesítését. (A felzárkózás végső határaként az általános iskola 4. osztályát jelölve meg).

A fejlesztés alkalmazott formái:
Prevenciónak tekinthető a szenzitív periódusban alkalmazott támasznyújtás, az éppen fejlődő pszichés  funkciók fejlesztése, feladattudat kialakítása.
A korrekció a fejlődési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló beavatkozás.

A fejlesztés területei:
• Mozgásfejlesztés
- nagymozgások
- finommozgások
• Testséma fejlesztés – téri tájékozódás
• Percepciófejlesztés
- vizuális
- auditív
- taksilis
- kinesztetikus
• Verbális fejlesztés
• Személyiségfejlesztés

A fejlesztés kiemelt feladatai:
• Diszlexia, diszgráfia esetén:
- pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok
   elvégeztetése
- testséma biztonságának kialakítása
- téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten
- vizuomotoros koordináció gyakorlása
- látás, hallás, mozgás koordinált működtetése
- az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel
- az olvasás, írás készség  folyamatos gondozása, fejlesztése
- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy vonatkozásában
- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel
- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,    gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával
- az értékelés, minősítés legyen méltányos
- segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére
• Olvasásgyengeség esetén:
A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorokat, amelyek a vizuális, akusztikus és motoros funkciókat támogatják.
• Diszkalkúlia esetén:
- testséma kialakítása
- téri relációk biztonsága
- a relációk nyelvi megalapozása, matematika nyelv tudatosítása
- szerialitás erősítése
-  a számfogalmak kialakítása és bővítése
- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe        helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés
    - az érzékelés-észlelés, figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a
       beszéd  összehangolt, intenzív fejlesztése
    - segítő kompenzáló eszközök használatának megengedése
    - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése
    - matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása
Kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar esetén:
- a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére
- az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében
- a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése
- együttműködés a családdal és más emberekkel
- a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

A NAT és a kerettantervek alkalmazása
A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztési elvei nem indokolják  a NAT
követelményeinek  módosítását, mivel képesek a minimum követelmények elsajátítására.   Tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül –speciális egyéni terápia
esetén – kezelhetők.

a/ Közös követelmények:
     A NAT közös követelményei közül a kommunikációs kultúra kap kiemelt
     hangsúlyt, mivel ezen a területen koncentrálódnak a diszlexiás, diszgráfiás
     tanulók speciális nevelési szükségletei.
b/ Általános követelmények:
     Kompenzatórikus eszközök igénybevételével elvárható e tanulócsoporttól
     az általános követelmények teljesítése.
c/ A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

Módosulhatnak a következők:
• Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása terén:
• Az anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül két tanévre meghosszabbított első évfolyam. Az első tanévben javasolt  a következők beiktatása a tananyagba: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, hang-betű egyeztetési gyakorlatok, verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek.
Az élő idegen nyelv tanítása során felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszerei javasoltak szűkített programmal, méltányos értékelési módszerrel.
• Diszkalkúliás tanulók oktatása terén:
• A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez.


Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció célja, feladata:
Az egészségügyi rehabilitáció a tanuló tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő medicinális ellátását, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.
A pedagógiai rehabilitáció a műveltségi területeknél ajánlott funkcionális képességfejlesztő program külön gyakoroltatásával szolgálja az eredményes oktatást.
Felhasználható a betegségek utáni felzárkóztatásra, szükség esetén tantárgyi anyagrészek elmélyítése.
A pedagógiai rehabilitáció keretében nyílik lehetőség kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására. (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás-ellenőrzés).


8.  A fejlesztés eredményének értékelése
A gyermekek fejlesztését a szakértői vélemények alapján végezzük. Szükség esetén a problémának megfelelő vizsgálatokat, teszteket elvégezzük. Ez alapján állítjuk fel a gyermek állapotára vonatkozó diagnózisunkat. A fejlesztési terveket egyénre szabottan dolgozzuk ki. A fejlesztés során folyamatosan ellenőrizzük a gyermek állapotát különböző diagnosztikus eszközökkel. Kontrollvizsgálatot a szakértői bizottság rendeli, ennek megfelelően járunk el.

9. Általános feladatok
Szakmai együttműködés, kapcsolattartás:
- Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
- Városi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
- Városi Védőnői Szolgálat
- Gyermekjóléti…
Rehabilitációs foglalkozások, rehabilitációs időkeret felhasználása:
A szakvélemény alapján járunk el. A fejlesztő foglalkozások számát és minőségét a bizottság határozza meg.
Szakmai dokumentáció:
- Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap-külív
- Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap-belív
- Egyéni fejlesztési terv
Kontrollvizsgálat:
- folyamatosan a fejlesztés során különböző diagnosztikai eljárásokkal

10. Feltételek
Személyi feltételek:
1 fő gyógypedagógus
1 fő fejlesztőpedagógus
1 fő utazó gyógypedagógus

Tárgyi feltételek:
Szivárvány fejlesztő kártyacsalád
Fűzőcske, bábok (ujj, kéz, fej)
Fából készült játékok
Memóriajátékok
Szám-és betűkártyák
Színes gumikötelek
Ayres eszközök (labdák, háló, gólyaláb, egyensúlyozó deszka, forgó, egyensúlyozó korong és tölcsér)
Logikai játékok
Társasjátékok
Tükör

Segédeszközök:
Adorján Katalin: Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekek részére I.
Adorján Katalin: Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekek részére II.
Adorján Katalin: Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekek részére III.
Adorján Katalin: Szebben akarok írni!
Gerényi-Szamosi: Diszgráfiás és diszlexiás gyerekek gyakorló feladatai
Szabó Ottilia: Számtól számig – Szám-és mennyiségfogalom kialakítás100-as számkörben
Hornyákné Tarnai Klára: Betűsuli – Képességfejlesztő feladatgyűjtemény kisiskolásoknak a kisbetűk tanulásához
Hornyákné Tarnai Klára: Betűsuli – Képességfejlesztő feladatgyűjtemény kisiskolásoknak a nagybetűk tanulásához
Játékosan – Játékgyűjtemény a részképességek fejlesztéséhez
Dr. Gósy Mária-Laczkó Mária: Varázsló – Olvasási nehézségek felismerése, olvasásfejlesztés
Gelniczky-Hegedűs-Tóth: Szó-ta-gol-va
Székely Balázsné: (R )észképességek I-II.
Büchler Júlia-Nagy Zsuzsa: Fejlesztő feladatlapok gyűjteménye
Büchler Júlia: Fejlesztő feladatok
Szabó Borbála: Mozdulj rá! Nagy-és finommozgást, mozgáskoordinációt fejlesztő munkafüzet
Szeberényi Nagy Éva: Böngésző – Feladatok a differenciált olvasástanításhoz
Lakatos Katalin: Állapot és mozgásvizsgáló teszt
Kárpáti Tamásné - Tasnádyné Papp Zsuzsanna – Vajda Sándorné: Betűről betűre (Olvasásfejlesztő füzetek 1-6)
Ványi Ágnes: Fülhegyező – Helyesírást javító útinapló
Szentgyörgyi Zoltán: Tér-és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok

Fejlesztési javaslat ütemezése: