„Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkal”

Johannes Amos Comenius

Erdei Iskola program

1. DEFINÍCIÓ

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

2. LEHETŐSÉGEK A NEVELÉS ÉS AZ OKTATÁS TERÜLETÉN AZ ERDEI ISKOLÁBAN

környezetadekvát -környezethez illeszkedő tananyag megválasztása
természeti jelenségek és értékek megfigyelése, mérése
gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenységek
ember által alkotott, létrehozott környezet megismerése (szokások, hagyományok, lakók, helyi közösségek)
történelmi események megelevenítése
irodalmi, képzőművészeti alkotások megtekintése
holisztikus szemlélet kialakítása -rendszerben való gondolkodás
drámapedagógiai eszközök alkalmazása -élménypedagógia
projektpedagógiai módszerek alkalmazása -együttműködésen alapuló tanulástechnikák (együttes tervezés, közösen meghozott döntések, azok elfogadása és végrehajtása, a tanárokkal való bizalmi, együttműködő kapcsolat elmélyítése
szülők bevonása a program tervezésébe és alakításába, valamint az együttműködő szülők a programokon is részt vehetnek.
problémamegoldó, konfliktuskezelő technikák gyakorlása, megtanulása
felfedezés és az alkotás öröme
tanulási kudarccal küzdő vagy a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése
mindennapoktól különböző szocializációs lehetőségek a beilleszkedésre; magatartási nehézségek enyhítése, kezelése; az osztályközösség szociometriai helyzetének feltárása, javítása
színtere az egészséges életmódnak -szabadban űzhető sportok, új mozgásos helyzetek, táplálkozási szokások; önellátás; napirend

3. CÉL

A tanulók a megszokott iskolai környezetből kiszakadva új, szokatlan, élményszerű tanulási helyzetek közé kerüljenek. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a természetes környezetről, a mindennapi életből. Az iskolában eddig megszerzett ismereteket a gyakorlatban, komplex módon tudják alkalmazni és hasznosítani. a megváltozott környezetben és napirendben fejlődjön és erősödjön a gyermekek közösségi magatartása. Fejlődjön a tanulók környezettudatos magatartása.

4. ERDEI ISKOLA TERVEZÉS

4.1. A tervezés átgondolt tevékenységet, időrendi ütemezést igényel

A célkitűzés megfogalmazásakor figyelembe kell venni:
a tantervi követelményeket
az erdei iskola helyszínének adottságait
a gyerekek életkori sajátosságait
a nevelők környezeti nevelésben való jártasságát, érdeklődését
a meghívható előadók programjavaslatait

A helyszín megválasztása függ:
a földrajzi környezettől
az anyagi lehetőségektől
az előzetes tartalmi célkitűzésektől

4.2. Résztvevők, támogatók megnyerése

Pedagógusok:
ismerjék meg konkrét előzetes elképzeléseket a célokat illetően
legyenek tisztában e tanulásszervezési forma nevelési-, oktatási lehetőségeivel, sajátosságaival
tudják milyen feladatokkal jár a tervezés és a megvalósítás
érzékeljék az előkészítő munka időbeni ütemezését
tegyenek javaslatot a helyszínre

Gyerekek:
Az erdei iskolán az egész iskola részt vesz, ami eleve leszűkíti a választható helyszínek sorát. Az iskola speciális arculata, a kis létszámmal való közösségi munka eleve bensőségessé teszi az erdei iskola légkörét.

Szülők:
Fontos, hogy a kezdeti lépésektől meglegyen az együttműködés
ismertessük meg e sajátos tanulásszervezés céljait, lehetőségeit
ismertessük a program tartalmi elemeit
lehetőség szerint minél több szülőt vonjunk be a konkrét feladatokba, hogy ők is magukénak érezzék

Partnereink:
helyi önkormányzat
szakmai szerveződések, egyesületek, körök
pályázati szervek
egyéni előadók

4.3. A program kidolgozásának ütemezése

Az erdei iskola kihat az egész tanévi tervezésre. Körültekintő előkészítő munkát igényel. A cél és a helyszín ismeretében a résztvevőkkel, partnereinkkel együttműködve körvonalazzuk a tartalmat, mely az alábbi módokon fogalmazódhat meg:
Az adott tanulócsoport tanmenetéből, tantervi követelményeiből összegyűjteni azokat a lehetőségeket, amelyek feldolgozásának természetesebb közege az erdei iskola, mint a tradicionális oktatási formák.
Egy-egy nagyobb témába integrálni az addig tantárgyakban szétszórtan, időben össze nem illeszthetően megtalálható tananyagot.
Egy-egy -a helyszín kínálta- témakört feldolgozni projektmódszerrel, amely azt jelenti, hogy a megismerési egység központi problémájának megoldásához a variációk sokaságát mozgósítani.

4.4. A tervezőmunka fázisai

Ötletek gyűjtése -a tanulókkal közösen- a tartalom kialakításához
Teamek megalakítása a programvezetők és a segítők köréből
A teamek kidolgozó munkája a gyűjtött ötletek alapján
A koordinálás feladata a foglalkozásvezetőké. A szakmai hátteret a segítők biztosítják: egy-egy tantárgycsoportot képviselő nevelő, az erdei iskola munkáját segítő nem pedagógus szakember. Általános napirend kialakítása. A kidolgozás és megvalósítás legnépszerűbb ajánlott lehetősége a projekt módszer.
Anyag és eszközszükségletek végiggondolása
A részvételi és a program megvalósítási költségeinek és azok forrásainak a megtervezése
felmerülő költségek:
a szervezési költségek (kommunikáció, utazás ...)
részvételi költségek (utazás, szállás, étkezés)
programköltségek (helyi, illetve meghívott szakemberek, anyag, eszközök, belépők ...)
pedagógusok túlmunkájának díjazása
források lehetőségei:
szülők befizetései
pályázatok a program megvalósításának költségeihez
a szociálisan rászoruló gyerekek támogatási forrásainak felkutatása
értékteremtő munkákból (szelektív hulladékgyűjtés...) befolyó pénzek
iskolai költségvetés
Szakértők, szakemberek felkérése, meghívása
Közvetlen szervezési feladatok az erdei iskola megkezdése előtt
utazás megszervezése, megrendelések
étkezési és szállástervek elkészítése
felnőtt és gyermek ügyelet kialakítása
szülői értekezleten egyeztetések
orvosi felügyelet biztosítása
Program megvalósítása
Végzett munka értékelése
a gyerekek értékeljék a programot, önmagukat és társait
szülők véleménye
elemezzük, hogy a terv és a megvalósítás mennyire közelített egymáshoz, milyen korrekciókat kell elvégezni a hatékonyabb munkavégzés érdekében
köszönetnyilvánítás

4.5. Az erdei iskolák követelményrendszerébe a tantárgy követelményeit a következőképpen építhetjük be:

magyar irodalom: a választott helyszínekhez kapcsolódó írók, kötők élete, munkássága; a természetről szóló irodalmi alkotások ismerete, elemzése; versek, mesék, esszék írása
történelem: Az adott régi történelmi emlékhelyei, az ezekhez csatlakozó történelmi események és történelmi személyiségek élete, munkássága; mondák, történelmi események megjelenítése drámapedagógiai módszerekkel, vár bevétele, nyilazás kipróbálása.
földrajz: A választott tájakhoz csatlakozó földrajzi ismeretek (kialakulás, éghajlat, vízrajz, földtani érdekességek, népesség, gazdaságföldrajz), vizsgálódások, megfigyelések; a táj elemeinek érzékszervi felfedezése és az élmények vizuális megjelenítése
biológia: A tájak életközösségei, jellegzetes fajai, a tananyaghoz kapcsolódó fajok jellemzői, vizsgálódások, az élővilág változatosságának felfedezése, gyógynövénygyűjtés és feldolgozás, a felhasználás lehetőségei, gombaismeret, a gyűjtés szabályai, környezetszennyezés-környezetvédelem, gyakorlati lehetőségek, tesztek, preventív balesetvédelem, elsősegélynyújtás a gyakorlatban, váratlan helyzetek modellezése, életmód, preventív egészségvédelem: videofilm megtekintése, vagy meghívott előadó az AIDS, drog, dohányzás témakörében.
fizika: Energiák a természetben, a természet fizikai jelenségeinek megismerése, megfigyelése
kémia: A vizek és a talaj kémiája, annak pozitív és negatív hatása az élővilágra; vizek és vízpartok élettelen és élő elemeinek kapcsolata
technika, kézműves: az adott terület népművészeti hagyományait követő tárgyalkotások természetes anyagokból, ételkészítés, az együttes tevékenység öröme.
rajz: A helyszínen megfigyelhető művészettörténeti emlékek megfigyelése; elemzése, lehetséges fotózása, természetrajzok készítése, tájkép festése.
testnevelés: Túrázás, természetben játszható mozgásos játékok megismerése, reggeli torna, közös futás (tanárok és diákok együtt).
ének: A természetről szóló dalok ismerete, helyi népdalok megismerése; az adott tájon élt neves zeneszerzők, zenészek élete, munkássága; a természet ritmusának felfedezése, annak megörökítése a testhangszerek segítségével

4.6. Erdei iskolák helyszíne, vizsgálódásra alkalmas terepek (a teljesség igénye nélkül)

helyszín
vizsgálóságra alkalmas helyszínek
Fadd-Dombori
Duna holtág, Duna, Fadd,
Sötétvölgy
erdő, patakok, Grábóc, Decs, Kakasd, Sióagárd, Széptölgyesi tavak
Szálka
erdő, Szálkai-tó, Grábóc, Decs
Gemenc
ártéri erdő, Duna, Sió
Mecsek (Óbánya)
erdő, patak, Mecseknádasd, Erdősmecske, Magyaregregy, Hosszúhetény, Zengővárkony, Pécsvárad, Kárász
Törökkoppány
erdő, rét, patakok, dombok, Nágocs, Zics, Koppányszántó, Tamási, Zala, Balaton
Bózsva Zempléni-hegység
, erdők, völgyek, hegyek, arborétum, Füzér, Telkibánya, Vizsoly, Sárospatak, Aggtelek

4.7. Ajánlott irodalom

Az erdei iskola hasznos könyve Nemzeti Tankönyvkiadó Ebben a kötetben található egy irodalomjegyzék, mely felsorolja azon könyveket, melyek segíthetnek egy erdei iskola program megírásában.
A www.konkomp.hu és a www.omai.hu web oldalak fontos információkat és segédanyagokat tartalmaznak, illetve a pályázati lehetőségeket mind tanártovábbképzésre, mind az erdei iskolák programjának a megvalósításához.